- Na holnap reggel megyünk. Nem? -kérdezte James.
- ha nem jön közbe semmi akkor igen! -válaszolt a kérdésre Logan.
- Úristen..... Ilyen gyorsan telik az idő? 01:20 perc van. -mondta Luca.
- Srácok akkor mi elmegyünk Lucával lefeküdni! -mondta Logan és felmentek a szobájukba. Aztán James és Carlos is elment a sajátjukba.
- Na Kendall.... Ketten maradtunk. Mit csináljunk? -kérdeztem.
- Gyere az ölembe! -mondta és én meglepődtem.
- igaz hogy nem rgóta vagyunk együtt de..... én úgy érzem hogy már nagyon ismerjük egymást.... és.....
- Nem értek semmit! -mondtam értetlenül. Tényleg nem értem mit mond..
- Gyere.... Hozzám jössz feleségül? -kérdezte. Meglepődtem......
- Nem!!! -mondtam és ő bánatosan össze csukta akis dobozt amibe a gyűrű volt.
- Oh..... hát........ -mondta és nagyon szomorúnak nézett ki.
- Bocsi de még nagyon fiatal vagyok a házassághoz. Te meg 21 vagy Kendall! Fiatalok vagyunk és élvezzük ki ezt. Rá ér még a házasság! Nehogy azt hidd hogy nem szeretlek.. Imádlak! de csak járjunk!
- Rendben! -mondta, és megcsókolt. -menjünk fel a szobába! -mondta.
- Oké! -felmettünk és gyönyörű szoba volt. Egy kétszemélyes ágyat láttam... Elpirultam!
- Húúú de szuper! -ordítottam fel.
- Örülök hogy tetszik neked! És ugye együtt alszunk! -mondta szégyellősen.
- Akkor aludjunk! -mondtam, és lefeküdtünk aludni. Holnapra kipihentnek kell lennünk erre a nagy.... hüm..hüm..hümm.. "szellem vadászatra" Eltelt az este... Felkeltünk 10:00-kor és bepakoltunk a szükséges dolgokat a csomagtartóba. Nagyon jó lesz!!!!
- Na Emma.... mindjárt megyünk! Milyen kaját csináljunk ott? -kérdezte tőlem Kendall. Én erre pedig hosszas időn keresztűl gondolkoztam.
- Természetesen süssünk szallonát, pillecukrot a tábortűznél. Meg virslit!!
- Oké, akkor rakok el ezekből sokat. Pillecukrot meg én már vettem a boltban mikor te aludtál! -mondta Kendall és rám kacsintott. Elpirultam....
- Srácok indulás! Hé Luca rakd el a sátor készleteket!
- Jól van.... nincs száz kezem! Mindjárt! -mondta Luca és egy kis idő múlva már be is pattantunk a kocsiba. Szerencse hogy nincs olyan messze az a "titokzatos erdő"
- Srácok...... megérkeztünk!!! -mondta Logan, és erre a szavára mindenki kiszáll.
- húú de szép! Itt lakozik a kísértet valahol. Amúgy úgy ismerem ezt az erdőt de sose voltam itt így.... -szólt James.
- Hát most akkor látod barátom! -Jelentette ki Logan. És egy puszikát nyomott Luca fejére.
- Hát akkor ezzel meg is vagyunk! -mondta büszkén Carlos.
- Igen! 2 napot leszünk itt? -kérdeztem.
- Ja. Vagy hármat! -mondta Logan és elmendtünk a tóhoz.
- Logan! Hol van ennek a "kisértetnek és a gyerekének" a sírja? -kérdezte Luca.
- Egy kicsit messze! De nem lenne ajánlatos oda menni. Mondjuk azt mondják hogy a szelleme 23:00 órakkor kisért az egész erdőbe... egészen 03:00-ig.
- Tényleg? -rémült meg Carlos.
- Igen de ne parázzatok! -mondta Logan. -mi biztonságba vagyunk a sátorba!
- Hát én sem parázok! -mondta Carlos. -Különben meg nem szabadott volna idejönnünk. Gustavo és Kelly nem örülne neki! Különbenis 4 nap múlva a dalokat fel kell venni!
- Ki az a Gustavo? -kérdeztem.
- egy beteg majom! -mondta nevetve Luca.
- Mi? -kérdeztem.
- Semmi. Csak.... azért mondtam mert nagyon nagy forma!
- Oh értem....... -mondtam.
- igen! -szólt Kendall. -De nincs semmi baj hogy eljöttünk ide! Gustavo és Kelly nem haragszik meg érte!
















