5. rész

Kendall-el lecsúsztunk az csúszdán, szuper volt! Közben a kis csapatunk elment kajálni, előbb
egy hamburgert kért mindenki, vagyis nem mindenki mert James csak sült krumplit kért meg egy pepsi kólát.
Logan és Luca egymás hamburgeréből ettek és egymás kólájukból ittak.
- Olyan szépek együtt! -mondtam Kendall-nek.
- Igen! Ez igaz -értett velem egyet.
- Bárcsak én is csinálhatnám ezt valakivel! -mondtam ábrándozva.
- Te is megtehetnéd valakivel, itt van a lehetőség! -tette hozzá.
- Micsoda? -kérdeztem meglepetten.
- Semmi, semmi! Ne is figyelj rám! -mondta, és én ezt egy kicsit furcsának tartottam. Tudom hogy mire gondol, meg is tenném.... de.... félek! Félek attól hogy még nem állok készen egy komoly párkapcsolatra,
legalábbis nem most. Már mondtam a volt pasim nevét, ugye Tomnak hívják.
Félek járni valakivel azért mert az a pasi kihasznált, megcsalt. És nem bírnék elviselni még egy szakítást, akkor úgy megbántott az a szemét hogy 3 hónapig zárkóztam be a szobámba. Senkinek se kívánom ezt az érzést, de ugye nem beszéltem erről még Kendall-nek. Nem is nagyon akarok, de egyszer elkel mondanom neki. És őszintén szólva kezdek érezni iránta érezni valamit, valami igen furcsa érzést.
Mikor a közelébe vagyok, mindenem bizsereg. Meg mikor azt mondja hogy gyönyörű vagyok.....
- Emma, Emma! Hahó, elbambultál? -kérdezte nevetve.
- Jaj..... azt hiszem igen. Elkalandoztak a gondolataim!
- Elmegyünk fagyizni, akarsz jönni? -kérdezte.
- hát...... szívesen megyek -mondtam, és megfogta a kezem. El sem hittem hogy megfogta a kezem... fel sem tudtam fogni.
Ez nekem igen nagy dolog!
- Emma, minden rendben? -kérdezte, ugyanis megint elgondolkoztam.
- Persze, de mért kérdezed?
- Azért mert mondok neked valamit és te csak nézel értetlenül!
- Bocsi, csak elgondolkozok mostanában!
- Semmi baj, de próbálj meg azért egy kicsit rám figyelni! -mondta nevetve. És oda értünk a fagyi árushoz.
- Emma milyen fagyit kérsz? Kifizetem neked.
- Dehogy, olyan kevés pénz azért én is kitudok fizetni magamnak! Hagyd csak! -kifizettük a fagyikat, és elnyaltuk őket egy asztalnál. Míelmár későre járt, én szerettem volna inkább hazamenni.
- Srácok! MSzerintem menjünk haza, későre jár!
- Igazad van Emma, menjünk szerintem is! -adott igazat Carlos és erre mindenki bólintott, összepakoltuk a cuccokat és felöltöztünk. Nagyon jó nap volt ez a nap, szerintem ezt sose fogom elfelejteni!
 - Akkor mindenki kész? Indulhatunk? -kérdezte Logan, és erre mindenki egy nagy igent mondott.
Beszálltunk az autóba és útnak eredtünk, a néma csendet Kendall szakította meg.
- Logan, állj meg! tegyél ki itt minket Emma-val!
- Okés! -én erre meglepődtem, mért kell kiszállnunk?

- Kendall! Mért szálltunk ki? -kérdeztem.
- Csak hogy ketten legyünk! Gyere beviszlek abba a kávézóba okés? -én erre egy nagyot bólintottam. Bementünk a helyre, és Kendall kért nekünk valamit. Nagyon szeretem, pont eltalálta.

- Szereted? -kérdezte tőlem.
- Viccelsz velem? Imádom!
- Örülök neki, melyiket kéred?
- Hát..... a csokisat! -mondtam.
- Okés!
- Nem baj?
- Mi?
- Hogy a csokisat kértem?
- Áh.... Dehogy! Nekem teljesen mindegy!
- Emma, hajolj ide! Súgok neked egy titkot!
- Rendben! -odahajolt hozzám, várt 4 másodpercet és megcsókolt. Én erre nagyokat pislogtam, fel sem tudtam fogni hogy mi van.
- Ööööö... Kár volt? -kérdezte Kendall.
- Dehogy! Nagyon jó volt. Csak meglepődtem!
- Tudod nem bírtam megállni, tegnap elutasítottad, és most megbolondultam. Bocsi!
- Mondom hogy nincs baj. És tudod.... én is vártam erre a pillanatra!
- Akkor ez most azt jelenti hogy....?
- Igen! Azt jelenti. -felálltunk az asztaltól, felemelt a karjaiba és újra meg csókolt, de most szenvedélyesebben. Sose hittem volna hogy egy ilyen helyen lesz az igaz szerelmemtől az első csókom. Mindig azt hittem hogy a tengerparton. Vagyis  arról ábrándoztam.
De lényegtelen hol van az első csók, az számít hogy kivel!